Igen, beültem kerekes kocsiba, és száguldok lefelé a dombon, a lejtőn, a bárhol. Elég rohamosan:-(
Tegnap még nagyon a dokis élmények hatása alatt voltam, egészen délutánig. Pörgős délután volt, hazaérve babot főztem, közben meggyet magvaltam, aztán felvittem a mosnivalót, aztán husit sütöttem, aztán meg piskótát akartam készíteni, csak rossz volt a tojás...aztán megjött anyu. Tudtam, hogy nem lesz zökkenőmentes. És igen, kitört belőlem. Amióta ezt a könyvet olvasom, amit:-), rájöttem egy-két dologra a gyerekkorommal kapcsolatban, illetve a köztünk lévő fallal kapcsolatban. És azok most kijöttek, jobban mondva kitörtek belőlem. Szegény egy szót sem szólt, csak ült, és pokolian éreztem magam, amiért ezt rázúdítottam. Aztán bőgtem, mint egy hülye. És csak bőgtem. De a végén a dolgok javultak, ő megértette a valódi mondanivalómat, én pedig megnyugodtam:-).
Aztán ma reggel újabb hatások. Erről most még nem tudok írni, mert kavarog bennem rengeteg gondolat és érzés, és a sírógörcs is, bár ez kit lep már meg?! Hisz oly sokat sírok, ahelyett, hogy inkább cselekednék...I still miss Him, but we aren't together anymore:-(.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése