Még mélyebb sebek...

Eni barátnőm megkért, hozzak el neki valami 25 kg-os mosószódát egyik bioboltból. Persze, mondtam, szívesen. Cím: Kiss János altábornagy u. 35. Mi van??? Na neeee!!! Ott lakik VZG! A gondolat, hogy esetleg összefuthatok vele, iszonyatos feszültséget keltett bennem. Az az ember semmilyen szinten nem érdekel, mégis érzem, hogy még mindig van bennem düh irányában. Ez de komoly...én meg azt hittem, le van tudva. Pedig tényleg nem haragszom rá, de úgy látom a sebek még mindig képesek felszakadni. Szerencsére azért megoldódott a helyzet, "apám" elmegy, és megveszi helyettem, így nekem nem kell odamennem, elég lesz csak a hatodik kerületbe elvinnem. Huh, micsoda megkönnyebbülés. Persze azért jön a kérdés, hogy ha nincsenek véletlenek, miért kellett ez? Talán azért, hogy végleg lezárjam? De még nem vagyok készen, úgy látom...

És igen

Múlt héten egész végig kapart a torkom. Hülye légkondi miatt kezdődött, aztán a szombati strand még picit rátett az egészre. Na persze én se voltam kismiska, mert kedden azért elmentem futni...én marha, alig aludtam valamit aznap éjjel, annyiszor felkeltem köhögni...de még ebből sem tanultam...
Péntek éjjel is ugyanez volt, éjjel 3-kor elég közel álltam ahhoz, hogy lemondjam a másnapi kirándulást. Aztán imádkoztam, hogy múljon már el ez a kaparás. És elmúlt :). Így másnap mondhatni vidáman nekiindultunk a túrának. Erről is elmondhatom, hogy szuper jó volt, az idő remek, a társaság nagyon jól alkalmazkodott egymáshoz a "dolgok" ellenére, tetszett. És persze a lényeg: )

Mondjuk a torkom odáig jutott, hogy bár már nem kapart, de az egész napos nevetéstől estére teljesen elment a hangom, de olyan szinten, hogy csak épp nyikkanni tudtam. Elég nehezen javulok (mondjuk kellett nekem szobabringázni), mert ma már legalább nagyjából lehet érteni, amit mondok, viszont nagyon messze állok még attól, hogy normálisan szólni tudjak...jó kis hangszálgyulladás.

Sport szombat

Tök jó volt ez a szombati nap! :)
6.20- kor keltem, 7-re kikoriztam Orczy kertbe; Tata már várt rám, kori be a kocsiba, és mentünk futni. Rólam köztudott, hogy nem igazán bírom, hülyén veszem a levegőt, megfájdul a tüdőm, és leállok. Erre most, nekiindulunk, se perc alatt lefutjuk (azaz inkább kocogásnak nevezném) az első kört, aztán a másodikat, harmadikat, kutya bajom, levegő oké, egyre jobb a kedvem, így eldöntöttem, hogy hét kör jut az első alkalomra, azt teljesítenem kell. Így hát meg is csináltam. Egy pihenő kört mondjuk beiktattam, így nekem a vége megszakítással 7 lett (2,8 km), Tatának meg 9 (3,6 km). Aztán hazakoriztam, és reggeliztem. Kaja ilyen jól nekem ezer éve nem esett!!!
Aztán gyorsan elkészültem, mert 9-kor meg indulás volt leányfalura. El is indultam 9-kor itthonról, Istvánnal Árpád- Váci sarkon találkoztunk. Mivel volt kilométer órája kiderült, hogy 35 km az út csak oda, így bringából ismét meg volt a 70, s ott még strandra is bementünk, úgyhogy egy kis úszkálás is jutott aznapra.
Miután hazaértem úgy éreztem, nem sok kedvem van már egy sétához, de egy jó zuhany felfrissített, így elmentünk a Feneketlen tóhoz, és sétáltunk pár kört, miközben sikerült annyit nevetnem, hogy a végén már nagyon-nagyon fájt az arcom! Eszméletlen jó este volt, nagyon örülök, hogy nem otthon ülősre redukáltam le :).

Egri csillagok

Jé, elmondhatom magamról, hogy tehetség lettem :). Kiscsillag :D. Méghozzá egri :). Befejeztem :D.
Szombat hajnalban 7-kor elindultunk Egerbe. Széki ment a lányokhoz, Detti vele, én meg velük. Mint a piramis :D. Mégse fejeztem be. Á, hülye vagyok, na :D.
Szóval épp hogy odaértünk időre, ki lett rakva a szűrünk a várnál, aztán uccu, ha már ott vagyunk, vegyük is be :). Be is vettük :).Mármint a várat :D. A korán érkezés hatalmas előnye volt, hogy megnézhettük a kihalt várat, mert a jegyszedőn és őrön kívül talán még két embert sikerült látni :). Nem is baj, nem szeretjük a tömegnyomort. A tömeg gyomort :D. Se szeretjük. Pedig ma még nem is ittam. Vagy csak nem tudok róla? :). Ez már gáz...bután gáz. Bután. Érted!!! :D. Jó ha igen, mert én nem, de már szégyellem magam :).
Szóval sétáltunk a várban, meg ugráltunk, meg csodáltuk a kilátást, de úgy, mintha még sose láttuk volna! Holott...:). Voltak árusok, tök megtisztelő, hogy kettőnk miatt kirakták a portékát :D. Vettem is egy színes pörgettyűt, ami lenyűgözött, de be kell vallanom ott sokkal szebb volt, mint nálam a lakásban...

 

Aztán mikor megtaláltuk azt a feliratot, hogy az egri vár az egrieké, akkor megsértődtünk. Ez milyen már? El is húztunk, mint a vadlibák, tudod ki marad ezek után! Mondjuk legjobbkor, egy csapat cserfes szájú kölyök épp akkor jött befelé. Hú, micsoda hangzavar volt! Amig ki nem jöttünk, mert aztán nem hallottak engem :D.
Na, és egy találós kérdés: mit csinál két nő egy városban ráérős szabad idejében? Nos? Nem, nem olvas és/vagy beszélget egy padon ülve! Mikor ennyi bolt nyitva van?! Azon szurkoltunk Gábor ne jöjjön még :D. Vettem sálat, nagyon szép, lila, meg zöld, meg fehér, meg virágos, ó annyira tetszik! :). Meg szoknyát is találtam, igaz nem azt néztem ki, de mivel épp hozták, hát meg kellett ragadni az alkalmat.Meg a szoknyát :) Nagyon vagány, hétköznapra is jó, meg akár alkalomra is. Persze attól függ milyenre :D. Aztán mire épp elfáradtunk és megebédeltünk, megjött Gábor, s indultunk haza. Jó punnyadtak voltunk!De nagyon örülök, hogy hívtak, s ilyen szép napunk volt :).

Vértesi kirándulás

Hú, de régen jártam már itt, pedig azóta volt pár igen jó kiruccanás :).
Múlt hét végén elmentünk a vértesbe kirándulni. Szilvi szólt, hogy túra lesz, és bár az elején nagyon nem akartam menni, végül mégis úgy döntöttem, hogy elmegyek. Sőt, a végén a Clioval mentünk öten, és Lindáék jöttek még négyen. Az indulás érdekes volt, Székiék eljöttek hozzám, Szilviéket az Astoriánál vettük fel, Lindáékkal elvileg BAH csomóponti benzinkútnál kellett volna találkozni, gyakorlatilag ez nem jött össze :). Nagyon jó kedvünk volt már indulástól, mint a régi szép időkben, együtt a kis család, csak épp Antit hiányoltam nagyon...
Végül fogalmam nincs hol sikerült találkozni a többiekkel, s onnan együtt mentünk tovább. Messzemenően ez volt a legjobb kirándulás, amin az elmúlt egy évben részt vettem, az már tuti! Annyira jól éreztük magunkat! Nagyon sokat nevettünk :).

Innen indultunk neki a kis körutunknak. Kb. egy órás gyaloglás után értünk el a Vitány várhoz, ami nekem nagyon tetszett. Szeretem a várakat :). Itt még kis falmászás is volt, persze lefelé már biztosítottak, és táncoltunk is a szikla tetején :). Már aki felmászott, ugye :).

Útközben még megtaláltuk a Rockenbauer emlékfát is, szerintem különleges dolog az erdőben ilyenre bukkanni :).Ja, és egy rozoga házat is láttunk, bár a látványa félelmetesebb volt, mint az állapota, szerintem. De hála az égnek nem felettem rogyott össze :).

A következő állomás Várgesztes volt. Na, az vagány kis település. Van síkölcsönzője (persze nem ilyen időre :D), meg vára, amiből láttuk az éttermet és a mosdót, mert elkezdett esni, mi meg kutya éhesek voltunk, és a kilátó helyett beültünk enni :). Nem mondom hogy hú de jó volt a kaja, de a hangulat megérte. Meg a kinti csoportkép is :D.

Innen már csak vissza kellett találni a kocsikhoz. Útba esett még a Robinson kunyhó is, ami már nincs- csak szólok, ha valaki arra menne :D-, valamint egy szép tó is. De hogy hol jártunk??? :D.

A nem kevés fotónak és a villám gyors tempónak meg is volt az eredménye, időközben ránk sötétedett. Ez jó alapot szolgáltatott Székely Gábor számára, hogy ránk hozza  a frászt. Szó szerint. Az igazi rémület látszik a szemünkben, mondjuk ezt nem is csodálom. Megijeszteni két nőt, amikor épp pletykálnak, és egyáltalán nem számítanak rá! :D.

Ezen a képen még most is képes vagyok nevetni, pedig kétszer már röhögőgörcsöt kaptam :). Haláli volt, mikor sikítottunk, annyira megijedtünk, aztán meg fetrengtünk a nevetéstől :). Azért erre még az "elkövető" sem számított :D.:D :D. Idióta...:D.

Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy nagyszerű túrán vagyunk túl. Így nyugodtan mondom: nagyszerű túrán vagyunk túl :D.