Vértesi kirándulás

Hú, de régen jártam már itt, pedig azóta volt pár igen jó kiruccanás :).
Múlt hét végén elmentünk a vértesbe kirándulni. Szilvi szólt, hogy túra lesz, és bár az elején nagyon nem akartam menni, végül mégis úgy döntöttem, hogy elmegyek. Sőt, a végén a Clioval mentünk öten, és Lindáék jöttek még négyen. Az indulás érdekes volt, Székiék eljöttek hozzám, Szilviéket az Astoriánál vettük fel, Lindáékkal elvileg BAH csomóponti benzinkútnál kellett volna találkozni, gyakorlatilag ez nem jött össze :). Nagyon jó kedvünk volt már indulástól, mint a régi szép időkben, együtt a kis család, csak épp Antit hiányoltam nagyon...
Végül fogalmam nincs hol sikerült találkozni a többiekkel, s onnan együtt mentünk tovább. Messzemenően ez volt a legjobb kirándulás, amin az elmúlt egy évben részt vettem, az már tuti! Annyira jól éreztük magunkat! Nagyon sokat nevettünk :).

Innen indultunk neki a kis körutunknak. Kb. egy órás gyaloglás után értünk el a Vitány várhoz, ami nekem nagyon tetszett. Szeretem a várakat :). Itt még kis falmászás is volt, persze lefelé már biztosítottak, és táncoltunk is a szikla tetején :). Már aki felmászott, ugye :).

Útközben még megtaláltuk a Rockenbauer emlékfát is, szerintem különleges dolog az erdőben ilyenre bukkanni :).Ja, és egy rozoga házat is láttunk, bár a látványa félelmetesebb volt, mint az állapota, szerintem. De hála az égnek nem felettem rogyott össze :).

A következő állomás Várgesztes volt. Na, az vagány kis település. Van síkölcsönzője (persze nem ilyen időre :D), meg vára, amiből láttuk az éttermet és a mosdót, mert elkezdett esni, mi meg kutya éhesek voltunk, és a kilátó helyett beültünk enni :). Nem mondom hogy hú de jó volt a kaja, de a hangulat megérte. Meg a kinti csoportkép is :D.

Innen már csak vissza kellett találni a kocsikhoz. Útba esett még a Robinson kunyhó is, ami már nincs- csak szólok, ha valaki arra menne :D-, valamint egy szép tó is. De hogy hol jártunk??? :D.

A nem kevés fotónak és a villám gyors tempónak meg is volt az eredménye, időközben ránk sötétedett. Ez jó alapot szolgáltatott Székely Gábor számára, hogy ránk hozza  a frászt. Szó szerint. Az igazi rémület látszik a szemünkben, mondjuk ezt nem is csodálom. Megijeszteni két nőt, amikor épp pletykálnak, és egyáltalán nem számítanak rá! :D.

Ezen a képen még most is képes vagyok nevetni, pedig kétszer már röhögőgörcsöt kaptam :). Haláli volt, mikor sikítottunk, annyira megijedtünk, aztán meg fetrengtünk a nevetéstől :). Azért erre még az "elkövető" sem számított :D.:D :D. Idióta...:D.

Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy nagyszerű túrán vagyunk túl. Így nyugodtan mondom: nagyszerű túrán vagyunk túl :D.