2013. május 20., hétfő

Izrael- beszámoló I.

Elérkezett május 10-e, utazásunk napja. Igazából bele se gondoltam milyen lehet, csupán Betlehemet képzeltem el egy kicsi porfészeknek, és Jeruzsálem gondolata izgalomba hozott, de ez volt minden. A repüléstől való félelmem uralt szinte mindent, és furcsa, eufórikus állapotba kerültem az utolsó két napon, amikor úgy gondoltam mindenre, mintha utoljára látnám az életben. És mégsem :).
Éjjel 2-kor keltem, hogy legyen időm hajat mosni, tusolni, enni, Bercit csak 3-kor keltettem, hisz neki épp csak fel kellett öltöznie. 4 után kicsivel már kint is voltunk a reptéren, és én egyre inkább izgultam. Mire felültünk a gépre, már rendesen rosszul éreztem magam, de frankón. Ilyen azelőtt még nem éreztem. Elmondtam egy imát, és nagyon hittem, hogy épségben odaérünk...vagy csak nagyon szerettem volna? Azt hiszem néha még jó dolog is, ha repülök, erősíti a hitemet :).
Felszállt a gép, elértük a kellő magasságot, és én kezdtem megnyugodni, és visszaszámolni az időt :). Épp pihenni készültem, amikor a pilóta bemondta, hogy egy utas becsekkolt ugyan, de nem ült fel a gépre, viszont a csomagját feladta, ezért vissza kell fordulnunk Ferihegyre. Na, ha addig nem voltam elég ideges, akkor sikerült. Minden gondolat megfordult a fejemben már. biztos terrorista, feladta a bombát, ő meg lent maradt...na így aztán Pestig frászban ültem, de persze semmi nem volt :). De a plusz út miatt extra kerozinra volt szükség, ami időt vett igénybe, így végül másfél órás késéssel érkeztünk meg. A reptéren - az olvasottakkal ellentétben- semmi extra nem volt, megkérdezték milyen céllal és hány napra jöttünk, s aztán már mehettünk is tovább.
Megkerestük a vonatot, megvettük a jegyet, s gondoltuk nemsoká már bent is leszünk Tel Avivban. Hát ez nem jött be :). Kinéztük ugyanis a megálló nevét, de a vonat richtig nem állt ott meg ( ha egyáltalán volt olyan megálló), és mivel azt reméltük, majd  a következő lesz az, nem szálltunk le. A vonat pedig egyhamar nem állt meg...a végén Tel Avivtól 50 km-re sikerült lekászálódni róla, és átszállni egy visszafele menő, épp bent álló vonatra. Odafele nem volt kaller, így gondoltam én, visszafele se lesz. Tévedtem :). Na, mikor megláttam, mondom ezt nem hiszem el, még meg is büntetnek amellett, hogy itt szívtunk, de gondoltam elmondom neki a story-t, s majd csak lesz valami. Elővettem a két jegyet, s épp kezdtem, mondván: We need your help, amikor ő rá se nézve a jegyekre, lekezelte azokat, s azt mondta, hogy a következő állomáson szálljunk át a lassú vonatra, az megy a reptér felé, s ezzel ott is hagyott minket :D. Na, mondom, minden rosszban van valami jó :). Aztán Tel Avivban az első lehetséges állomáson leszálltunk, és én baromira örültem, hogy végre az apostolok lován mehettünk tovább, és semmilyen mozgó tárgy nincs a hátsónk alatt!!!
A szállás nem volt vészesen messze, csupán az éhséggel volt probléma, mert már kora délután volt, és hajnali 3 óra elég sok idő telt el, s csupán egy fél szendvicset ettem azóta...viszont váltani kellett volna pénzt, ami meg nem jött össze, mert nem találtunk váltót. Aztán mikor végre találtunk, nem volt kajálda :D. Végül is Tel Aviv kereskedelmi város, nem turista :).
A szállás szó szerint 5 percnyire volt a tengerparttól, nagyon jó helyen, és a szoba is jó volt. Volt benne hűtő, ami nagyon előnyös dolog, és az árban reggeli is volt, ami legnagyobb meglepetésünkre nagyon bőséges volt, és még ízlett is. Jó vastagon kentem a finom mogyorókrémet a kenyérre, akkor még nem is tudtam, mennyire jó dolgom van, s hogy mennyire fog ez nekem hamarosan hiányozni...
Túl sok látnivaló itt nem volt, így időnk java részét a parton töltöttük, de az is nagyon klassz volt :).





A hőfok kb annyi volt, mint nálunk, de sokkal erősebb a nap! Alig pár perc kint lét után szinte rosszul lettem, annyira meleg volt, így muszáj volt bevizeznem a fejem tetejét, ami még így is leégett :(. Viszont igazi sivatagi idő van arra, nappal marha meleg, aztán este olyan 6 fele már annyira lehűlt, hogy rendesen hosszúba kellett öltözni. Legalábbis nekem mindenképpen :D. ( mostanság amúgy is bajom van a hideggel).
Másnak elmentünk a Jaffa városrészbe. Ez az óváros, még régi stílusú épületek, és csodás udvarok vannak ott. Jó kis séta volt a parton, és a modern rész után változatos látványt nyújtott.









Volt jó néhány fekete esküvő is ( az n betűs szót állítólag nem szabad kimondani, mert akár fel is jelenthetnek érte), gondolom igazi hagyományos, legalábbis az érdekes ruházatból ítélve, ráadásul egy jelenet során az volt az érzésem, hogy ők még szülői akarat jóvoltából kelnek egybe, nem a szerelem tüzében égve...


Másnap visszatértünk még erre a környékre, mert a közelben volt a Carmel piac, ami állítólag híres, de ehhez képest nekem csalódás volt, sokkal nagyobbra számítottam. Igaz, hogy olajbogyót és datolyát azért vettem :). Na, nem olyan kicsit, amilyet itt kapni, hanem szép gusztusos, nagyokat! :).
Utolsó napunkon a parton csavarogtunk, élveztük a pálmafás sétányokat, a napsütést, a tájat, ami azért nem piskóta :).











Hétfő reggel elutaztunk Jeruzsálembe :).

2013. május 6., hétfő

Utazás

Készülök a Szent Földre :).
Ma már rendesen izgalom van bennem. Részben kíváncsiság, részben utazás miatti para (főleg hogy a gép le ne essen), részben meg a többi...:D.
Nagyon megtisztelő lesz, ha ott sétálhatok, ahol annó Jázus is járt testben. Már nagyon régen kíváncsi vagyok a helyre, és most eljutok. Agyamban még nem hagytam eluralkodni ezt a jól eső érzést, hiszen addig még van 3 nap, és közbe jöhet bármi, de azért már kicsit érzem az ízét :).
Csomagom már kész, kétszer át is néztem, és még kétszer biztos át fogom :),
Jó rég nem voltam már külföldön, jól fog esni. A pihenés is nagyon jól jön, elég sokat dolgozom mostanában. Ennyire csak a szeptemberi hazamenetelt várom még! :).

2013. március 14., csütörtök

Fejlődés

Már másfél hónapja járok edzeni heti rendszerességgel. És ma nagyon ledöbbentem, hiszen még csak 6 hét telt el (igen, ennyi a másfél hét :D), és nagyon sokat erősödtem. Vegyünk pl. azt, hogy az elején a guggolást alig bírtam megcsinálni, ma meg már 17 kilóval ment. Nagyon örülök ennek, és érzem is, hogy egyre nagyobb terhelésre van szükségem, ugyanakkor kicsit meg is ijeszt, hogy hová tart ez? Hiszen így 2-3 hónapon belül akár 30 kilóval is guggolhatok, és meddig lehet ezt fokozni, feljebb vinni? Nyilván célom az izmosodás, az erőnlét megőrzése és növelése, de durva, hogy milyen hamar alkalmazkodik az izomzat...de továbbra is nagyon élvezem, ráadásul tényleg sokat eszek mellette (kell is), és nem rakódik le :). Persze csoki ugyanúgy tabu ;). (ettől még néha előfordul..:)).

2013. március 2., szombat

Vodka-narancs és társai

Az elmúlt egy hétben rengeteg érzelemben volt részem. Huh.
Attiláék elköltöztek, péntek volt az utolsó napjuk a házban, így megbeszéltük, hogy csütörtök este átmegyek amolyan búcsúbulira. Így is lett, vittem pálinkát, koccintani, Kata meg vodkát hozott naranccsal. Na most rólam tudni kell, hogy nem szoktam inni, de van egy-egy kivételes alkalom, amikor koccintok. Ez olyan volt :). És legnagyobb meglepetésemre a vodka-narancs kombináció egész jó :). Ismét beszélgettünk egy nagyot, nevetgéltünk, mostanság kevés alkalmunk volt erre a sok munkám és az edzések miatt. Na, nem mintha hú de messze laktunk volna egymástól :D.
Aztán péntek este segítettem nekik lecuccolni, és Kata megkért maradjak lent a holmikkal, amig ő lehozza a maradékot. Kiálltam a kapuba, hogy várjam Attilát, és éreztem a búcsú ízét, hogy bár megmarad a barátság, a kötelék, de valami nagyon megváltozik. És akkor hirtelen átjárt az az érzés, ami Krisztián búcsúzásakor volt. Nagyon érdekes volt, és fogalmam sincs miért ez jött elő, hisz már semmi érzelmi szál nem köt hozzá; gondolom azért, mert ő volt az egyetlen, aki innen búcsúzott. Na mindegy, Attiláék elmentek, én meg szomorú voltam. Hiányoznak, már ma, kicsit félelmetes, hogy mindkét oldalamon üres lakások vannak..
Időközben viszont egyre jobban kezd kialakulni a kapcsolatom Bercivel és Leventével, aminek nagyon örülök :). Sőt, úgy néz ki, termet is váltok, mert itt nálunk a sarkon nyílt egy terem, ami árban ugyanott van, mint ahová jártam, csak hát az idő és a kényelem...úgyhogy nagyon örülök ennek a lehetőségnek, és meg is beszéltük Bercivel, hogy együtt fogunk lejárni, mert az sokkal ösztönzőbb tud lenni :).
A telefont még mindig nem sikerült át iratni a nevemre, szegény Krisztiánt már kétszer zaklattam miatta, és rosszul is érzem magam ilyenkor, ha sok a probléma velem, semmi szándékosság nincs benne :(. Elsőre nem mondta a srác, hogy a személyi nem elég, kellene jogsi is, így másodjára e miatt nem sikerült a dolog. Hát remek, pedig jó lenne már túl lenni rajta.
Pénteken lejárt a próbaidőm, nem röppentettek ki két lábbal, így nagyon örülök, hogy már teljes értékű munkatárs lehetek, és biztosnak tudhatom a munkámat :). Ráadásul könyvelés is biztosnak ígérkezik őszig, szóval ezt a részt azt hiszem kipipálhatom :).
Zsolti még mindig hiányzik időnként, főleg hogy tegnap megtudtam, nem épp a legfényesebb időszakát éli...szeretnék segíteni, de nem igazán tudok, ráadásul épp nemrég kértem, hogy tényleg ne találkozzunk, amig ezen túl nem vagyok, és most nagyon tartja magát ehhez...jajj, ezek az érzelmek :). De már csak pár hét, és újra egyenesbe jövök, és akkor barátság gőzerővel ;).
Próbálkoztam orosz nyelvtanulással, leírtam egy csomó szót, erre Viki mondta, oké, hogy ezt megtanulom, de egyiket se így használják beszédben, ezért úgy döntöttem, inkább a francia könyvemet veszem elő, mert azt amúgy is csak ismételni kell :D. (na persze ez is csak elviekben...).
Kocsit javítani kell, de e téren nagy szerencsém volt, házon belül megcsinálják :), meg tudok biztosítót is váltani, 13 ezerrel járok jobban, így abba is belevágok, nyári gumit is veszek, így remélem egy ideig nem lesz vele semmi gond! Mondjuk jön a jó idő, nem is fogom sokat használni :).
Kész a csirkepörkölt, alig várom egyek belőle! :D.

2013. február 10., vasárnap

32 év

Ha ma számot kéne adnom életem 32 évéről, azt hiszem első szavam a köszönet lenne. Az embernek kutya kötelessége azzal a nem könnyű gondolattal élnie, hogy bármikor meghalhat, és ennek megfelelően kihasználni a perceket, órákat. Én nem ezt tettem. Sok-sok történés kellett ahhoz, hogy eljussak oda, hogy ma már ne húzzak hosszú hónapokig valamit, amiben nem vagyok boldog, vagy meg tudjam becsülni azokat az embereket, akik erre tényleg alkalmasak.
Erre a világra születni csodás dolog, bár tény, hogy ebben nem volt választási lehetőségünk. Kaptuk, élni kell vele. Vagy nem, annak is van egy útja, de ez most nem aktuális :). Gyerekkoromból nem sok mindenre emlékszem, mama elmondása szerint mindig jó gyerek voltam, nem volt velem gond. Hisztis nem voltam, anyu azt nem tűrte :). Iskolás éveimből egyik erős emlékem, amikor egyik osztálytársam azt mondta, engem mindenki utál, de Móricz Beát gyűlölik :D. Hurrá. Mennyivel jobb volt nekem :). Amióta az eszemet tudom, tepertem mások elfogadásáért, szeretetéért. Ebben első anyu volt, ha ő haragudott rám, akkor aztán semmi, de semmi ezen a kerek világon nem érdekelt, csak az, hogy megbékéljen, s újra foglalkozzon velem. Ez még ma is elég erősen élő dolog, iszonyú mély gödörbe tud taszítani, ha feszültség van közöttünk.
Voltak barátaim, akikhez nagyon ragaszkodtam, de így visszatekintve mindig túlzott elvárásaim voltak velük szemben. Azaz pontosítok, vannak dolgok, melyeket mai napig megteszek barátaimért, és azt hittem ez visszafele is működik. Tévedtem. Nem egyszer, nem kétszer. Tipikusan az a buta ember vagyok, aki kis pofonból nem tanul, kell az, hogy a földről szedjem össze magam. Ezzel már megbékéltem, tudom, hogy ilyen vagyok :). Mariana okozta fájdalom volt az első olyan, amitől olyan mély szomorúságot éreztem, amit csak egyszer azóta életemben: amikor Zoli elküldött a pokolba. Két ember, aki állítólag nagyon szeretett. De hát fájdalmában üt az ember legnagyobbat, s nyilván kaptak benne segítséget tőlem...na, de elkanyarodtam. Ma elmondhatom, hogy van pár ember, akik tényleg olyan barátok, amilyet mindig álmodtam, és ennek újra és újra képes vagyok nagyon örülni. Külön kiemelném Mákszemet, aki a múltkor is mondott egy olyan mondatot, hogy annál jobban nem tudom mi esett volna....de nem hagyom ki a sorból Ottit, Székiéket, Szilvit , Bátyust, és nem utolsó sorban Antit, akit mai napig feltétel nélkül tudok szeretni. Csak önmagam szeretete áll még mindig komoly hadi lábakon, úgy is mondhatnám, az önutálat inkább jellemző rám. De ezen dolgozok.
A 10 év depresszió nem tartozik életem legfényesebb emlékei közé, de valamiért ott volt. Valamit "adott", valami haszna biztosan volt. Mondjuk még nem jöttem rá, hogy mi :D.
Rengeteg helyen jártam, sok szépet láttam a világból. Álmomban se gondoltam volna :). Romániában másképpen nő fel az ember (nem az ország színvonalára gondolok feltétlenül, hanem a mi családi körülményeinkre), ott még Magyarország is csak álom volt. Hát még más országok :). Aztán mennyi helyre eljutottam! Sok szép emlék, csodás helyek, ezek azok, melyek pénzzel soha vissza nem adhatók, ami véleményem szerint mindenkinek kellene az életébe. Legalább egyszer. És mi hányszor mentünk!
Immáron 11 éve dolgozom, sokat tanultam. Örülök, hogy a jelen gazdasági helyzetben van munkám, és el tudom tartani magam. Vettem egy autót, ami életem egyik legjobb döntése volt. Önerőből :). Mondjuk még fizetem, de valamit fel tudok mutatni, valami mellett kitartottam, és ez jó! Olyan könnyű volt feladni egy csomó mindent, mindig ez a könnyebb.
Van egy szép lakás, amiben élek, mert tényleg tetszik, bár a penész egyre zavaróbb tényező...a kapuba beálló köcsögökről nem is beszélve :(. Ez utóbbihoz már semmilyen szintű türelemmel nem rendelkezem :(.
És eljutottunk a jelenhez. Szokás szerint most is fáj a szívem, hiányzik Valaki, ahogy oly sokszor eddigi életemben.De ide tartozik az is, hogy rettentő pánikba tudom ejteni magam, ha esetleg valami komoly is kialakulhatna, és nem tudatosan, de képes vagyok elmenekülni...van defektem rendesen!
Most épp felhős az ég fölöttem, amikor jön egy rossz, akkor megindul a lavina, de előtte csodás hónapokat éltem meg, tele jóval, változással, így nem panaszkodom, mert ez csak ideiglenes. Ráadásul annyira nem is rossz, hisz egészséges vagyok, van hol laknom, van mit ennem, szóval a többi már csak luxus :). Amúgy is csak a kis félelmeim bújtak elő, nem valós tragédia történt. (kivéve egy összeveszést, amit én annak éltem meg).
Összegezve elmondhatom, ha holnap meg kéne halnom, biza örülnék, hogy életem nem hasztalan tv nézéssel telt el, és magányos semmittevésben töltöttem unalmas napjaimat, hanem igenis kihasználtam rengeteg lehetőséget, és léptem saját boldogságom és örömöm érdekében. Azt tanácsolom mindenkinek, és magamnak is továbbra is, hogy menjünk el minden szép helyre, beszélgessünk a számunkra kedvesekkel, örüljünk mindennek, mert elég csak elképzelni egy súlyos betegséget, s máris más a világ; ezek most lehet hú de nagy általánosságként hangzanak, de minél inkább gyakorlom ezt, annál inkább érzem, hogy működik. A pozitív pozitívat vonz, a negatív villám gyorsan visz lefele. Nem éri meg. Önsajnálatból így is túl sok van (legalábbis nálam), és lesznek bajok kreált félelmek nélkül is. Voltam boldog, nem is olyan régen, már ezer éve nem éreztem, és ennek is örülök. Semmi nem tart örökké, de még lehetett, még kaptam belőle. Szép az élet, még ha ezt jól is álcázza :).

2013. február 9., szombat

Edzés

Két hete elkezdtem edzeni. Van egy kollégám, Feri, aki rendszeresen jár, és megkérdeztem, segítene-e a gyakorlatok összeállításában, illetve megmutatni, melyik gép mire való :). Nagyon kedves és segítőkész, így hát nekifogtam én. Első héten csak kipróbáltam, második héten már bérletet vettem, és eddig nagyon élvezem :). Igaz van két gyakorlat, ahol elég rendesen szenvedek, na de senki nem ígérte, hogy könnyű lesz :). Mielőtt nekifogtam, kaptam egy kis "összefoglalót", amiből most kiragadnék néhány részt, mert azt gondolom, ha valaki nem is kezd el edzeni, nem árt, ha ezekkel tisztában van,ki tudja mikor válik hasznára. Az idézet szövegezése nem tőlem származik, így az esetleges bántó részekért elnézést kérek, bár tény, hogy én jót szórakoztam rajtuk :D.


"A mai ifjúság nem szeret olvasni, lehet, hogy Te sem. De ne szarj be, ez nem könyv:
ez csak az a tudás, ami a célodhoz kell. Mert bizony kell egy bodybuilding használati
utasítás, ami megmondja, hogyan használd a sportot.
Mi a testépítés? Edzési és táplálkozási rendszerek összessége.Az elsőrendű tényező a táplálkozás. Az elérni kívánt eredmény megfelelő táplálkozás nélkül nem lesz meg. Az vagy, amit megeszel – fokozottan érvényes ez az igazság akkor, ha változtatni akarsz a külsődön, vagyis izmot akarsz felszedni és/vagy zsírt
leadni. Hiába erőlködsz az edzéssel, ha a táplálkozásoddal nem törődsz.Mind izomtömeg növeléshez, mind szálkásításhoz, mind fogyáshoz szükséges az edzés. Edzés nélkül semmi nem működik. Nincsenek csodaszerek, és nem létezik semmilyen termék, ami edzés nélkül használ. De, mint fentebb említettem: az el-
ső számú prioritás a táplálkozásé. Mindemellett marha fontos a regenerálódás, vagyis a pihenés. A fejlődés valójában nem edzés közben, hanem az edzés kipihenésekor történik. Tévhit, hogy hetente 136 edzés hamarabb hoz eredményt – éppen ellenkezőleg. Mind az edzések között eltelt idő, mind a kielégítő éjszakai alvás rendkívül fontos tényezők.

A testépítés alapszabálya: a fejlődés kulcsa a megfelelő táplálkozás, a megfelelő edzés és a regeneráció (alvás, edzések utáni regeneráció) - ez a három tényező határozza meg az eredményt.

Hogyan lehet izmot felszedni?
Tömegnövelő étrenddel és súlyzós edzéssel. Ez ilyen egyszerű, persze a részletekkel sok a meló.

Hogyan lehet zsírt veszteni/lefogyni?
Diétával. Ez az első és legfontosabb pont. Ha nem diétázol, nem fogysz le – és a
diéta alatt nem az idióta divatfogyókúrákat értem a 90 napos elmebajtól a káposztalevesig. E mellé szükséges az edzés is: meg kell tanítani és ösztönözni rá a testet, hogy ne zsírként tárolja a tápanyagot. Különösen igaz ez azoknál, akik nem testépítőként diétáznak.
Az emberi test

Nem lesz egy anatómiaóra, de van pár dolog, amit egyszerűen tudni kell. Ha az emberi testet szétszednénk darabokra, mint a boncnokok, kívül egy zsákkal kéne kezdeni. Ez a bőr, amely alatt a zsírszöveteket tároljuk. A zsíroknak nincsenek tapadásai, mint az izmoknak. Egyszerűen a bőr alatt vannak, a bőr és az izmok között. Nézz meg egy sonkát; az emberben hasonló a szisztéma. Persze tárolunk még zsírt máshol
is, például a belső szervek között. Ez esztétikailag annyira nem zavaró, bár a kemény,
kívülről látszólag zsírtalan, mégis nagy hasat gyakran ez okozza, és statisztikailag az
egészségre ez a veszélyesebb.
Vannak aztán az izmok: szembeötlőnek kéne lennie annak a ténynek, hogy valójában az izmok határozzák meg a test alakját. Ha lehámozzuk a zsírt - márpedig sokan szeretnénk ezt, csak nem fizikailag, szó szerinti értelemben – akkor láthatjuk, hogy esztétikai szempontból a testünket izmok alkotják, minden vonásunkat az izmok határozzák meg. Persze ennek van egy váza, a csontozat, amihez az izmok tapadnak. A
csontozat szintén alapvető alakmeghatározó-tényező, még a magasságunkat is ez határozza meg, azonban ennek jelentőségét azért nem érdemes ragoznom, mert a csontozati adottságaink nem változtathatók. Az izomtapadásaink sem: akinek rövid a bicepsze, vagy a vádlija, annak mindig rövid marad. Még jelentőségteljesebbnek tűnik, hogy a vállszélességünk, csípőnk, derekunk mérete nem változtatható meg,
nem lehet a csontból lefaragni. Még az aszimmetrikus hasizmaikon aggódó idióták is jobb, ha beletörődnek, hogy az izmok tapadása a szellemi képességekhez hasonlóan adottság.

Annak ellenére, hogy csontozati struktúránk adott, brutálisan meg tudjuk változtatni a külsőnket, mivel azt legfőképpen az izomzatunk határozza meg. Hiába keskeny a vállövünk, attól még lehetnek hatalmas, golyó alakú vállizmaink és széles vállunk. A rövid bicepsz sem látszik zavarónak, ha a kar vastag, a széles de-
rekat kompenzálja a széles váll, és még a tyúkmellűek is sokkal jobban néznek ki nagy mellizmokkal. A nagy izomtömeg elfedi a csontozati problémákat az átlagos igény szintjén. Maximum egy szakértő veszi észre a genetikai problémát, de mindez semmit sem számít a hétköznapi életben, amíg versenyezni nem akarunk






Tudni kell azonban, hogy az izomzat egy rendszer: testünk összes nagy izomcsoportját edzeni kell, nem csak egyes izmokat. Enélkül, csak mell- és bicepszprogramon élve, könnyen lehet, hogy hülyébben fogunk kinézni, mint előtte. Kivéve, ha csak annyi az ambíciónk, hogy lógatni akarjuk az Audiból a pajszert.

Tömegnövelés
A tömegnövelés az a ciklus, amelynek célja a sovány izomtömeg növelése.Ez hosszú-hosszú évek munkája. Meg lehet szakítani egy-egy diétával, de ha arról beszélünk, hogy valaki izmos fizikumot épít, azért sok évet kell dolgozni. A fejlődés az elején gyors: a 20 kilós rudat alig kinyomó gyík hamar eléri a 40 kilót, és az első pár kiló testsúly is könnyen jön. 12 hét alatt már látszik valami, de ez az ütem nem tart sokáig.
Türelem: ez ennek a sportnak a kulcsa.
Diéta. A diéta a másik ciklus a testépítésben, amelynek célja a zsír elvesztése. Fontos itt megjegyezni, hogy ez nem azonos a testsúlycsökkenéssel. A testsúly csökkenése ugyanis adódhat bármiből, például vízveszteségből, izomveszteségből, az izmokban tárolt szénhidrátok kiürüléséből vagy akár egy kiadós szarásból is. Ez utóbbi példa azt hiszem, durván mutatja, hogy mennyire illúzióban ringatják magukat, akik csak a testsúlyukkal törődnek.A szakszerű diéta jelentősége abban áll, hogy valóban a nemkívánatos részt tünteti el: a bőr alatt található zsírt. Attól, hogy valaki a szokásos éhezős „fogyókúra” baromsággal izomtömeg-csökkenést ér el, még nem veszít zsírt. Tehát nem jobban fog kinézni, hanem rosszabbul, szép löttyedt lesz, és pont kenheti a hajára, hogy kisebb lett a súlya.
Alakformálás. Az alakformálás egy szinonima a testkompozíció változására – nőknek. Az elv
ugyanaz. Ami miatt azonban külön tárgyalom, az annak megértése, hogy az alakun-
kat mi határozza meg. Ez azért lényeges, mert itt aztán fokozottan hallani a „nem aka-
rok izmos lenni”, meg „az izmok gusztustalanok” baromságokat – ez utóbbi esetben
különösen tessék szíves lenni agyat növeszteni, de sürgősen.
Az emberi test alakját az izmok határozzák meg. A csontvázon levő izmok rend-
szere a tested. Ez vagy Te, ha tetszik, ha nem. Minél jobban lepusztítod az izmaidat va-
lami hülyeséggel, annál közelebb kerülsz a csont és bőr plusz zsír (!) kombinációhoz,
ami annyira nem nyerő, amíg nem elevenednek meg a zombi filmek.
Az alakformálást felfoghatjuk egy könnyített testépítő programnak. Ha jó alakot akarsz, ugyanúgy edzeni kell és precízen táplálkozni, de ez egy lazább, hosszabb távú terv.Különösen fontos az az alapszabály, ami mindenkire vonatkozik: a test összes izmát eddzük! Felejtő a picsaedzés, amikor csak pinatátogatunk meg segg-gépezünk. Az alakod nem attól lesz jó, hogy lesorvasztod, hanem hogy lemegy a zsír, és frankó, feszes izmok lesznek a bőröd alatt.
Súlyzós edzés. A súlyzós edzés célja többféle lehet: izmok építése (nem testépítőknél a test alakjának kialakítása), a test átmozgatása, a kondíció javítása, erő-állóképesség növelése és a diéta során az izmok megőrzése. Téveszme, hogy az edzés alatt fejlődnek az izmok.A súlyzós edzés célja, hogy stimulálja az izmokat a tápanyagok felvételére. Az edzés során a megedzett célizomnak munkát kell végeznie: maximálisan össze kell húzódnia és meg kell nyúlnia a súllyal végzett gyakorlatok alatt.

A testépítő edzéstechnikában megpróbáljuk izolálni az izmokat, külön-külön, célirányos gyakorlatokat végzünk az egyes izmok edzésére. A terhelés hatására az elvégzett izommunka eredményeképpen az éppen edzett izomban található üzemanyag, a szénhidrátok (ún. glikogén) kiürülnek, valamint az izomszövetet alkotó fehérjeszerkezet sérül. Így az izomban fehérje- és glikogénhiány lép fel. Testünk igyekszik ezt a hiányt kompenzálni, így tápanyagokat fog az izmokba szállítani. Az izom képes több tápanyagot felvenni, mint amennyit leadott, így ellensúlyozva a túlterhelést, felkészülve a (várható) terhelésre. Több fehérje az izomsejtben nagyobb méretet eredményez. Edzés után azonnal elkezdődik a tápanyagok felvétele, ezért nagyon fontos megfelelően táplálkozni. Az edzés utáni egy órában létrejön egy ún. anabolikus ablak,
amikor fokozott az izmok tápanyagbevitele. Ez az időpont a legfontosabb táplálkozási szempontból. A terhelés hatására az izom túlkompenzál, vagyis több tápanyagot vesz fel, mint amennyit leadott. Minél több tápanyag van az izomban (minél több fehérje épül be, és minél több szénhidrátot tárol), annál nagyobb lesz az izom. Ehhez a terhelést hosszú távon növelni kell, az edzés intenzitásának progresszívnek kell lennie
– egyre nagyobb súly, egyre nagyobb intenzitás.
Aerob edzés. Célirányosan a zsírégetés céljára használatos olyan mozgásforma, amely egyszerre
mozgatja meg a nagy izmokat, de alacsony intenzitással. Ezáltal nem okoz az izmokban a súlyzós edzéshez hasonló terhelést, glikogénürülést, stb. Gyakorlatilag nagyon csekély az izommunka, de a szív- és érrendszer dolgozik, a szív a normálisnál magasabb, ún. aerob tartományban pörög.  A folyamat lényege az egyenletes, monoton edzés, például tempós gyaloglás, egyenletes terheléssel. Ilyenkor nagyon hamar átáll a test arra, hogy a zsírokat használja energiaforrásnak.A közhiedelem szerint ez 40 perc után következik be, azonban véleményem szerint ez nem igaz. A zsírégetés folyamata sokkal hamarabb beindul, akár 5 perc után. Külö-
nösen, ha edzettek vagyunk, vagyis egy ideje rendszeresen végzünk aerob edzést.  Az aerob edzés lényege, hogy a mozgás során a test oxigénfelvétele igen magas, így lehetővé teszi a zsíroxidációs folyamatok (ún. zsírégetés) megindulását.Fontos, hogy az edzés monotonitása és folyamatossága ne szakadjon meg. Nem
szabad megállni vagy gyakran sebességet változtatni. A postás hiába gyalogol sokat, meg-megáll: ez így nem aerob edzés, ezért a postások általában nem szálkásak.
Regeneráció. Az izomnövekedés a regeneráció ideje alatt történik, vagyis amikor pihenünk. Ha-
talmas zsírhülye téveszme, hogy az edzés alatt fejlődünk, de sajnos sokan még min-
dig ezt hiszik, és próbálnak minél többször edzeni, hogy gyorsabban fejlődjenek.
Ezzel aztán pont ellentétes hatást váltanak ki. Intenzív edzésnél egy izom teljes regenerálódása egy hetet (!) vesz igénybe. A kezdők feladata az, hogy megtanuljanak intenzíven edzeni, de közben biztosítsák a
megfelelő pihenési időt egy adott izom két edzése között. Ezenfelül a regeneráció legfontosabb, általános alapja a napi rendes, minimum 8 órás alvás. Alvás közben mennek végbe azok a hormonális folyamatok, amelyek az izmok fejlődéséért felelősek. Igen, jól érted: az izmok alvás közben nőnek! A fejlődés kulcsa regenerálódás szempontjából az, hogy az izomnak legyen elég ideje pihenni két edzés között és
minden este aludj eleget
Anyagcsere és izomépítés. Az anyagcsere fogalmát nem sokan értik teljes mélységében. Azt gondolnánk: ka-
ja-pia be, pisi-kaki ki. De ennél sokkal többről van szó, és ez a pár mondat el fog oszlatni egy alapvető téveszmét.Testünk egy biológiai rendszer, amelyben sejtek épülnek és bomlanak, sőt sejten
belül is anyagcsere-folyamatok zajlanak. Ha izmainkat tápláljuk és stimuláljuk, hogy felvegyék a tápanyagot, ideális esetben nagyobbak lesznek. Konkrétan egy adott méretű izomtömeget, egy ahhoz megfelelő mennyiségű táplálékkal és ahhoz megfelelő szintű edzéssel tudunk elérni.Itt dől be a „kigyúrom magam nyárig, és abbahagyom" című népszerű elmélet. Meglehet, sokan azt képzelik, az izomzat olyan, mint egy ház: felépítjük és megmarad. Valójában sajnos az emberi test egy élőlény, amely a fentiek szerint reagál fizikai
aktivitásunkra és táplálkozásunkra.Azaz, ha abbahagyjuk az edzést, testünk felfogja, hogy már nincs szükség azokra az izmokra, amit eddig rendszeres fizikai terhelésnek tettünk ki, mert az edzés megszűnt. Ez a rendszer teljesen gazdaságos üzemmódban működik, ez a genetikai örökségünk. Testünk tudja jól, hogy az izomzatot fenntartani tápanyagigényes dolog, ezért elkezdi lebontani. Ilyenkor persze a szokásos tömegnövelő étrend mozgás hiányában elhízáshoz vezet, hiszen nincs stimuláció, ami az izmokba irányítaná a kaját. Ugyanannyit zabálsz, kevesebbet mozogsz: elhízol. Ennyi a matek.Ilyenkor jön a fogyatékos kérdés: mi értelme edzeni, ha úgyis eltűnnek az izmok, amikor abbahagyod? Nem mennék bele filozófiai fejtegetésekbe olyan példázatokkal, mint „mi értelme enni, ha úgyis kiszarod” vagy „minek élsz, ha úgyis meghalsz”. Ma-
radjunk annyiban, hogy nem merül fel ez a kérdés, mert az edzést nem hagyjuk abba. Legalábbis nem hagyjuk abba addig, amíg jól akarunk kinézni. Tudomásul kell venni, hogy addig nézel ki jól, amíg edzel és megfelelően táplálkozol.
Bemelegítés. Nem újdonság, hogy fizikai aktivitás előtt be kell melegíteni. A bemelegítés a vérnyomás fizikai munkához szükséges megnövelését, a hajszálerek megnyílását, az ízületek bemelegedését szolgálja, valamit az idegrendszer felkészülését a nagy terhelésre. Megfelelő bemelegítéssel az izomszakadások és egyéb sérülések, valamint ízületi kopások elkerülhetők Minden súlyzós edzés előtt szükséges lehetőség szerint kardió gépen végzett 5-10 perc laza testmozgás (aerob vagy kardió edzés), majd gimnasztika (vállkörzések stb.) az ízületek átmozgatásához. Ezen felül minden izomcsoport edzése előtt végezzünk 1-3 könnyű bemelegítő sorozatot könnyű súllyal, magas ismétléssel, ami lehet akár extrém magas: 50 vagy több is. Szükség szerint lehet melegíteni az egyes gyakorlatok előtt is, még akkor is, ha már végeztél előtte több gyakorlatot. Az idegrendszered könnyebben és precízebben leképezi a mozgást, így hiba nélkül tudod végrehajtani, ha felfrissíted a mozgáspályát kisebb súllyal.


Tápanyagszükséglet
A táplálkozás során megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagokat kell bevinni. Ezek aránya, illetve mennyisége változik céltól függően. Az étrendnek megfelelő mennyiségű és minőségű szénhidrátot, fehérjét és zsírt kell tartalmaznia. Ezek az ún. makrotápanyagok. Szinte minden étel tartalmaz fehérjét, szénhidrátot és zsírt, de nem mindegy, milyen arányban és milyen minőségben.
Az átlagember táplálkozási szemlélete átmenet a beleszarás, a tudatlanság és gasztronómiai szemlélet között. Csak az étel íze foglalkoztatja és az, hogy jóllakjon tőle. Nem érdekli, hogy tulajdonképpen mit evett meg, nem érdekli, hogy az étel milyen tápanyagokat tartalmaz. Ráadásul a táplálkozása rendszertelen, csak a hagyományos „reggeli-ebéd-vacsora” ciklus határolja be nagyjából. És kizárólag készétel-centrikus,
amíg a testépítők táplálkozása alapanyag-centrikus.A testépítők és mindazok, akik jól akarnak kinézni, ügyelnek arra, hogy minden nap bevigyék a megfelelő mennyiségű makro- és mikrotápanyagot. Nem többet és nem kevesebbet.
Mikrotápanyagoknak a vitaminokat és ásványi anyagokat nevezzük. Ezek természetes forrásai lennének például a zöldségek, de ma már nem tudjuk természetes forrásból bevinni őket. A modern növénytermelés, a műtrágyázás és a környezetszennyezés miatt a zöldségek, gyümölcsök nem tartalmaznak elég tápanyagot.
Megfelelő mennyiségű mikrotápanyagot ma már csak táplálékkiegészítők, vitamin és ásványi anyag csomagok formájában tudunk bevinni. Sokan elbagatellizálják a kérdést, pedig a mikrotápanyagok bevitele ugyanolyan fontos, mint a rendes étkezések. Ugyan gasztronómiai élményt semmiképpen sem adnak, de ezek a sejtek és a hormonrendszerünk tápanyagai, és elengedhetetlenül szükségesek az egészségünk
megőrzéséhez. Testünk egészséges működése a mikrotápanyagok bevitelén múlik, ez a tápanyaga a belső szabályzó rendszereknek. Legalább annyira fontos, mint a motorba az olaj. A harmadik fontos tényező a víz. Megfelelő mennyiségű vizet kell fogyasztanunk. Az átlagember vízfogyasztása sokkal kevesebb, mint amennyi szükséges és egészséges. A kaját mindig alapanyagszinten kezeljük. Egy étkezés állhat 200g csirkéből és 50g rizsből. Persze nem a csirke-rizs összesített adatait tartalmazzák a táblázatok, hanem
külön-külön a komponensekét. A napi szintre meghatározott alapanyagokat ki kell mérnünk. Mérleggel. Mert mi fogjuk elkészíteni magunknak.És itt a tapasztalataimból kiindulva tartok egy kis kitérőt. Elképesztő mennyiségű szellemi fogyatékos kérdezi meg, hogy főzve vagy sütve kell-e mérni a kaját. A gondolkodás hiánya több dolog miatt is döbbenetes.Egyrészt ha valaki ennyire sötét, megkérdezheti otthon anyut. Másrészt ki lehetne totózni: ha egyszer a csirkét nyersen vettük, akkor nem valószínű, hogy van másféle mérési módszer is. Harmadrészt nem lehet tudni, hogy pontosan milyen eljárással és mennyi ideig tart a főzés/sütés. Elég logikus, hogy nem lehetne egzakt módon mérni utólag.Azt már csak halkan jegyezném meg, hogy minden komolyabb tápanyagtáblázat azzal kezdődik: az adatok nyers és megtisztított élelmiszerre vonatkoznak. Azaz csirkemell fej, bőr, toll és csontok nélkül. Tojás héj nélkül. Rizs nyersen.

Az ételeket nem az íz szerint kategorizáljuk. Általános hülyeszülői érv az, hogy a gyerek testépítő módra, csirke-rizs-zöldség alapon étkezik, egyoldalú táplálkozás, mert minden nap ugyanazt eszi. A hétköznapi táplálkozásban az egyik nap ebédre tök-főzelék van, másik nap pörkölt, harmadik nap tészta. Le se szarják, hogy mindennek mennyi tápanyagtartalma van, és hogy megvan-e ebből a szükséges tápanyagbevitel.
Természetesen nincs meg. Én elhiszem, hogy a hétköznapi táplálkozás változatos: változatos ízben, változatos a bevitt tápanyagban – hol ez hiányzik, hol az. Hol túl sok a rossz szénhidrát, hol túl sok a rossz zsír. Tényleg változatos, viszont konstans szar.De a lényeges kérdés az, hogy a biológiai és táplálkozási igényeink semmiféle változatosságot nem igényelnek, főleg nem íz szerint. Minden nap pontosan ugyanazokra a tápanyagokra van szükségünk. Ugyanúgy, mint ahogy az autóba is mindig benzint tankolunk, minden nap levegőt lélegzünk. Ugyanazokat a tápanyagokat és mennyiségeket tartalmazó étrendre van szükségünk. Az mindegy, hogy egyik nap csirkehúsból, a másik nap pulykából viszed be a kellő mennyiséget, mert a hangsúly
a beltartalmi értékeken van. Ezért az sem számít, ha mostantól egész életedben minden nap ugyanannyi, ugyanolyan csirkemellet fogsz enni, hiszen pontosan ez az, ami a testednek kell.Mondok itt egy furcsa megközelítést az elhízásról is: mindenki úgy értelmezi, hogy a kövér emberek túl sokat esznek. Nem a mennyiségi kérdés azonban az, ami érdekes. Van, aki már alig csipeget, mégsem képes lefogyni.
A minőség a döntő. Az ilyen emberek kizárólag rossz minőségű ételekkel táplálkoznak. És ezekből tök mindegy, mennyit esznek, ugyanis elsősorban megfelelő mennyiségű fehérjét, jó szénhidrátokat és jó zsírokat nem visznek be, a vitaminokról és ásványi anyagokról nem is beszélve. Ezáltal nem túltápláltak, ahogy hinnénk, hanem éppen ellenkezőleg: alultápláltak. A test pedig jelzi a súlyos tápanyaghiányt, éhséggel. Próbál újabb és újabb kajához jutni, hátha abból hasznos tápanyagot nyerhet. Ezt kombináld össze azzal a résszel, amit majd a rossz szénhidrátokról és rossz zsírokról olvasol, és láthatod: így indul el egy lavina, ami az idő múlásával egyre biztosabban vaskos zsírréteg alá temeti a delikvenst. És még ezt szokták idióta kéthetes éhezős diétákkal megspékelni, aztán csodálkoznak, hogy még rosszabb lesz. Meg is említek itt egy kapcsolódó ultra nagy kreténséget a vitaminokkal és ásványi anyagokkal kapcsolatban. Sokan tartják úgy, hogy a vitaminok hizlalnak, mert elkezdtek vitamint enni, ettől éhesek lettek majd hízni kezdtek Vicces az emberi gondolkodás, vagy inkább sötét. A vitaminokat okolni, nem pedig azt, hogy össze-vissza zabálunk, elég szánalmas. Valójában ilyenkor azt történik, hogy a mikrotápanyag bevitel végre normálisra állítja a belső működésünket, így azonnal jön a jelzés, hogy az átlagos táplálkozás átlagos szemétkajával nem elég, táp-
anyaghiány van. Pontosan az történik, amit fent az alultápláltságról írtam.A táplálkozás energetikai szempontból úgy néz ki, hogy testünk alap működéséhez szükség van egy bizonyos kalóriamennyiségre. Ha ennél többet viszünk be, a felesleg zsírként raktározódik. Ha kevesebbet, csökken a testtömegünk. (Nyugi, ez önmagában nem elég a zsírvesztéshez.) Ha edzünk, ehhez hozzájön az kalóriamennyiség, ami az edzéshez szükséges. Ehhez képest lehet valamivel több kalóriát bevinni: ez a tömegnövelés. Vagy kevesebbet, ami pedig a diéta.

A legvégső dolog, amit a táplálkozásról tudni kell: kerülnünk kell a feldolgozott élelmiszereket. Mint fentebb említettem, a táplálkozási szemléletünket meg kell változtatni alapanyagi szinten való gondolkodásra. Nem az a lényeg, hogy csirkeragut, roston csirkét vagy csirkepörköltet eszel, hanem az, hogy mennyi csirke van benne, és mi más még.A feldogozott élelmiszeren azt a valamilyen gyártási technológiával készült ételt ér-
tem, amin nem tudod egyértelműen megállapítani, hogy miből készült. A csoki, a somlói galuska feldolgozott élelmiszer: zsír, cukor, minden szar van benne. Rossz zsírokat, rossz szénhidrátokat tartalmaz, és nem tudod, miből mennyit. Nem látod az alapanyagot, tehát feldolgozott élelmiszer: kerülendő. A tonhalkonzerv hiába jött a gyárból, mert kinyitod, és ott van benne a tonhaltörzs, megvan az alapanyag, vagyis jó élelmiszer.
Szinte minden ellenség, amiben fehér (nem teljes kiőrlésű) liszt és cukor van. Ez a kettő önmagában annyira jelentősen feldolgozott élelmiszer, és annyi van belőle az ételekben, hogy egyenesen népegészségügyi katasztrófát jelentenek, mivel önmagukban felelősek a kettes típusú cukorbetegség elterjedéséért. Mégis alap élelmiszerként vannak kiírva a teszkóban – ezen el lehet gondolkodni.Nem azt mondom, hogy soha nem lehet megenni egy sütit, egy kolbászt, egy pizzát – nem kell aszkéta életet élni. Kivéve diétában, mert akkor igen. Nem szabad azonban ezekre alapozni a táplálkozást. Aki ilyesmin él, úgy is fog ki-
nézni és közeli ismeretsége lesz az orvosokkal."

Remélem sikerült mindent kimásolnom, és mindenki talál hasznos tanácsot benne, ami egy picit segíti a helyesebb táplálkozásban, vagy több mozgásban :).











2013. január 24., csütörtök

Lélekmelengetés :)

Tegnap délután kicsit szétestem :(. Nem tudom az okát, csak egyszerűen nem találtam a helyem. Nyilván a sok kis hülye apróság is közrejátszott...felhívtam Zsoltit, van-e kedve átjönni filmet nézni, nagyon örültem volna neki. Nem akartam egyedül lenni...és ő nagyon édes volt, átjött, megölelgetett, meséltem neki a napomról, s a film végére helyrejöttem, jól éreztem magam. Nagyon-nagyon jól esett ez Tőle, igazi gyógyír volt a lelkemnek :).