Az elmúlt egy hétben rengeteg érzelemben volt részem. Huh.
Attiláék elköltöztek, péntek volt az utolsó napjuk a házban, így megbeszéltük, hogy csütörtök este átmegyek amolyan búcsúbulira. Így is lett, vittem pálinkát, koccintani, Kata meg vodkát hozott naranccsal. Na most rólam tudni kell, hogy nem szoktam inni, de van egy-egy kivételes alkalom, amikor koccintok. Ez olyan volt :). És legnagyobb meglepetésemre a vodka-narancs kombináció egész jó :). Ismét beszélgettünk egy nagyot, nevetgéltünk, mostanság kevés alkalmunk volt erre a sok munkám és az edzések miatt. Na, nem mintha hú de messze laktunk volna egymástól :D.
Aztán péntek este segítettem nekik lecuccolni, és Kata megkért maradjak lent a holmikkal, amig ő lehozza a maradékot. Kiálltam a kapuba, hogy várjam Attilát, és éreztem a búcsú ízét, hogy bár megmarad a barátság, a kötelék, de valami nagyon megváltozik. És akkor hirtelen átjárt az az érzés, ami Krisztián búcsúzásakor volt. Nagyon érdekes volt, és fogalmam sincs miért ez jött elő, hisz már semmi érzelmi szál nem köt hozzá; gondolom azért, mert ő volt az egyetlen, aki innen búcsúzott. Na mindegy, Attiláék elmentek, én meg szomorú voltam. Hiányoznak, már ma, kicsit félelmetes, hogy mindkét oldalamon üres lakások vannak..
Időközben viszont egyre jobban kezd kialakulni a kapcsolatom Bercivel és Leventével, aminek nagyon örülök :). Sőt, úgy néz ki, termet is váltok, mert itt nálunk a sarkon nyílt egy terem, ami árban ugyanott van, mint ahová jártam, csak hát az idő és a kényelem...úgyhogy nagyon örülök ennek a lehetőségnek, és meg is beszéltük Bercivel, hogy együtt fogunk lejárni, mert az sokkal ösztönzőbb tud lenni :).
A telefont még mindig nem sikerült át iratni a nevemre, szegény Krisztiánt már kétszer zaklattam miatta, és rosszul is érzem magam ilyenkor, ha sok a probléma velem, semmi szándékosság nincs benne :(. Elsőre nem mondta a srác, hogy a személyi nem elég, kellene jogsi is, így másodjára e miatt nem sikerült a dolog. Hát remek, pedig jó lenne már túl lenni rajta.
Pénteken lejárt a próbaidőm, nem röppentettek ki két lábbal, így nagyon örülök, hogy már teljes értékű munkatárs lehetek, és biztosnak tudhatom a munkámat :). Ráadásul könyvelés is biztosnak ígérkezik őszig, szóval ezt a részt azt hiszem kipipálhatom :).
Zsolti még mindig hiányzik időnként, főleg hogy tegnap megtudtam, nem épp a legfényesebb időszakát éli...szeretnék segíteni, de nem igazán tudok, ráadásul épp nemrég kértem, hogy tényleg ne találkozzunk, amig ezen túl nem vagyok, és most nagyon tartja magát ehhez...jajj, ezek az érzelmek :). De már csak pár hét, és újra egyenesbe jövök, és akkor barátság gőzerővel ;).
Próbálkoztam orosz nyelvtanulással, leírtam egy csomó szót, erre Viki mondta, oké, hogy ezt megtanulom, de egyiket se így használják beszédben, ezért úgy döntöttem, inkább a francia könyvemet veszem elő, mert azt amúgy is csak ismételni kell :D. (na persze ez is csak elviekben...).
Kocsit javítani kell, de e téren nagy szerencsém volt, házon belül megcsinálják :), meg tudok biztosítót is váltani, 13 ezerrel járok jobban, így abba is belevágok, nyári gumit is veszek, így remélem egy ideig nem lesz vele semmi gond! Mondjuk jön a jó idő, nem is fogom sokat használni :).
Kész a csirkepörkölt, alig várom egyek belőle! :D.
kis alkesz :D
VálaszTörlés